Ha megnyitunk egy böngészőt, felkapcsoljuk a villanyt, vagy vezeték nélküli töltőre tesszük a telefonunkat, szinte biztosan nem egy XIX. században élt, galambokért rajongó, különc feltaláló jut eszünkbe. Pedig a modern világunk alapjait jórészt egyetlen ember makacs zsenialitásának köszönhetjük. Július 10-én ünnepeljük Nikola Tesla születésnapját, akinek élete pont olyan volt, mint a kísérletei: szikrázó, kiszámíthatatlan és végletekig feszült.

Kevesen tudják, de Tesla világra jötte már önmagában felért egy gótikus regény felütésével. A feljegyzések szerint 170 évvel ezelőtt, 1856. július 10-én, éjfél környékén, egy apokaliptikus villámlásokkal kísért, hatalmas vihar közepette született a mai Horvátország területén található Smiljanban. A családi legenda szerint a bába a dörgéseket hallva ijedten jegyezte meg, hogy a gyermek a sötétség fia lesz, mire Tesla édesanyja azonnal rávágta: „Nem, ő a fény fia lesz!” Anyai megérzés talán azóta sem bizonyult ennyire tűpontosnak.

A budapesti szikra

Tesla fiatal évei a folyamatos tanulásról és a vizionárius látomásokról szóltak. Számára a fizika törvényei nem száraz képletek, hanem a fejében megelevenedő, működő gépezetek voltak. Pályafutásának egyik legfontosabb, és számunkra legkedvesebb állomása Budapest volt – 1881-ben költözött a magyar fővárosba, hogy a Puskás fivérek telefonközpont-vállalatánál dolgozzon mérnökként.

A legenda szerint éppen a Városligetben sétálgatott barátjával, Szigeti Antallal, miközben Goethe Faustjából szavalt, amikor egy földbe rajzolt ábrával szemléltette a váltakozó áramú motor működési elvét. Ez a budapesti pillanat változtatta meg mindörökre az emberiség energetikai jövőjét. Innentől nem volt megállás, a zseni előtt megnyílt Amerika kapuja. 1884-ben érkezett meg New Yorkba, a zsebében mindössze négy centtel, néhány verssel és egy ajánlólevéllel, amelyet Charles Batchelor írt Thomas Edisonnak. A levélben ez állt: „Két nagyszerű embert ismerek a világon. Az egyik ön, Edison úr, a másik ez a fiatalember.” A közös munka azonban gyorsan zátonyra futott.

Edison az egyenáram mellett tette le a voksát, és amikor Tesla előállt a váltakozó áramú rendszer előnyeivel, a két ego totális háborúba kezdett. Az úgynevezett „áramok harca” az amerikai tech-történelem egyik legmocskosabb fejezete lett: Edisonhoz köthető bemutatókon nyilvánosan árammal végeztek ki állatokat, csak hogy demonstrálják Tesla rendszerének „veszélyességét”. A technológiai evolúciót azonban nem lehetett megállítani: George Westinghouse pénzügyi támogatásával végül Tesla váltakozó árama világította be az 1893-as chicagói világkiállítást, ami döntő fordulópontot jelentett az áramok harcában.

A torony, ami megelőzte a korát

Tesla nem elégedett meg az elektromos hálózatok megreformálásával, a vezeték nélküli energiaátvitel, a globális kommunikáció és a radarok elve is foglalkoztatta. Legambiciózusabb, és egyben végzetes projektje a Long Islanden felhúzott Wardenclyffe Torony volt. Tesla elképzelése szerint a gigantikus építmény segítségével vezeték nélküli információt, valamint elképzelései szerint akár elektromos energiát is sugárzott volna az egész bolygónak – ezzel jóval megelőzve korát a vezeték nélküli kommunikáció terén.

Ahogy idősödött, Tesla zsenialitása mögött egyre inkább elhatalmasodtak a kényszeres viselkedésre emlékeztető szokásai. Megszállottan rettegett a bacilusoktól, és különös jelentőséget tulajdonított a hármas számnak: szállodai szobáiban a használt törölközők számának is hárommal oszthatónak kellett lennie. Emellett különösen idegenkedett a gyöngyöktől, főként a gyöngy fülbevalóktól. Nem házasodott meg, bár több közeli barátságot is ápolt, élete utolsó éveiben a New York-i parkok galambjai jelentették számára az egyik legfontosabb társaságot. Egy fehér galambba saját bevallása szerint mélyen, plátói módon szerelmes is volt.

1943. január 7-én, 86 évesen, teljesen elszegényedve, magányosan halt meg a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Halála után az amerikai hatóságok lefoglalták az összes feljegyzését és dokumentumát, tartva attól, hogy a zseni által emlegetett „halálsugár” tervei rossz kezekbe kerülnek. Nikola Tesla hagyatéka ma már vitathatatlan: egy olyan jövőbe látott bele, amelyet mi csak most kezdünk el igazán megélni.

Születésének 170. évfordulója alkalmából az alábbi kvízzel tesztelheti tudását. 

(Borítókép: Nikola Tesla (1856–1943) szerb–amerikai fizikus a Colorado Springs-i laboratóriumában ül „Magnifying Transmitter” (nagyító adó) nevű berendezése mellett, 1899-ben. A felvétel többszörös expozícióval készült. Fotó: Stefano Bianchetti / Getty Images)