Вход на сайт

Просмотр новости

Найдите то, что Вас интересует

Még nem ismerünk receptet a vízjárási szélsőségek kezelésére, de vannak ígéretes projektek

Дата публикации: 03-08-2026 06:11:17

Még nem ismerünk receptet a vízjárási szélsőségek kezelésére, de vannak ígéretes projektek
galambospeter
2026. 08. 03.
A szélsőségekhez való alkalmazkodás a következő évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A BME-n folyó kutatások ehhez járulhatnak hozzá.






BME
vízgazdálkodás





Jelenleg a Duna vízhozama Budapestnél 770 m³/s alatt van, a mérések kezdete óta 800 alatti adat még sosem fordult elő. Az aszály és a rekordalacsony vízhozam ismét megmutatja, hogy a vízjárási szélsőségek egyre súlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást jelentenek. A hidrológiai modellek szerint a klímaváltozás miatt a vízjárás szélsőségei mindkét irányban fokozódnak: a kisvízi időszakok hosszabbá és gyakoribbá válhatnak, és a szélsőséges árvizek kialakulásának valószínűsége is növekedhet.Rendkívüli hidrológiai helyzetek már az utóbbi években is voltak a hazai folyókon: a Dunán jelentős árvizek és történelmi kisvizek is voltak, a Tiszán elsősorban az utóbbiak okoztak problémát. A vízgazdálkodásnak tehát egyszerre kell felkészülnie a vízhiányra és a többletvizek kezelésére. Ezt a felkészülést támogatják a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén (VVT) folyó kutatások, a folyamatok megértésétől a változások előrejelzésén át egészen a lehetséges beavatkozások tudományos értékeléséig.A jelenlegi kisvizes helyzet kialakulásáért egyébként nemcsak a klímaváltozás felelős, hanem két egymást erősítő folyamat. A klímaváltozás miatt átalakul a csapadék térbeli és időbeli eloszlása, így gyakoribbak az extrém csapadékesemények. Emellett mélyülnek a folyómedrek. A Tiszán az utóbbi 100 évben átlagosan mintegy 1,5 méterrel mélyült a meder, a Duna hazai szakaszán pedig az elmúlt hat évtizedben közel 1,8 métert süllyedt. Sőt, egyes helyeken, például Vámosszabadi térségében, a medersüllyedés mértéke eléri a 10 métert. Ez utóbbi jelenség oka, hogy az intenzív kotrás, a közeli vízlépcső és a folyószabályozási művek hatása összeadódik –mondta a bme.hu kérdésére Baranya Sándor egyetemi docense, a VVT tanszékvezetője.














A Duna hazai szakaszán az elmúlt évtizedekben átlagosan közel 1,8 méternyi volt a medermélyülésA két folyón a medermélyülés okai részben eltérők. Mindkettőn hozzájárultak a történelmi folyószabályozási beavatkozások – a partbiztosítások, a sarkantyúk és az árterek leszűkítése –, a Dunán pedig a múltbeli jelentős mértékű ipari célú kavicskitermelés és a felvízi vízlépcsők hordalékvisszatartó hatása miatt kialakult hordalékhiány is. A Tiszán ezzel szemben a 19. századi kanyarulatátvágások következtében megnövekedett esés gyorsította fel a meder mélyülését.














A mederszelvény változása Vámosszabadi térségébenAz extrém kisvizek kedvezőtlen hatásai számos területen jelentkeznek.Veszélyeztethetik az ivóvízbázisok biztonságát, megnehezíthetik a vízkivételeket és kedvezőtlenül befolyásolhatják a felszín alatti vízkészletek utánpótlását.Fokozzák a mezőgazdaság vízhiányát, korlátozzák az ipari vízhasználatot (a napokban például vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű energiatermelését), valamint gondokat okozhatnak a hajózásban: hátráltatják az áruszállítást, sőt a dunai rekordközeli helyzet már a jóval kisebb merülésű személy- és szállodahajók közlekedését is akadályozza.Környezeti szempontból a mellékágak és ártéri élőhelyek kiszáradása, valamint a felszín alatti vízszintek csökkenése hosszú távon jelentős ökológiai károkat okozhat.














Tartós kisvíz idején a folyó menti mellékágak vízutánpótlása megszűnik.A vízhiány mérséklésére felvetődő javaslatokat – ilyen a vízvisszatartás növelése, természetalapú megoldások alkalmazása, a hordalékgazdálkodás fejlesztése vagy akár új duzzasztóművek létesítése – egymással versengő elképzelések helyett lehetséges eszközökként érdemes kezelni.Nincs univerzális megoldás„Nincs minta, amely minden folyón, minden problémára alkalmazható lenne. A megfelelő beavatkozás kiválasztását nemcsak az adott vízfolyás hidrológiai, morfológiai és ökológiai sajátosságai határozzák meg, hanem az is, hogy az adott térségben mely társadalmi, gazdasági vagy környezeti célok élveznek prioritást. Más-más megoldás lehet indokolt, ha a fő cél az árvízi biztonság növelése, a vízkészletek megőrzése, az ökológiai állapot javítása, az ivóvízellátás biztonságának fenntartása vagy a hajózhatóság biztosítása” – magyarázta a tanszékvezető.A kutatások célja olyan tudásbázis és döntéstámogató eszközrendszer létrehozása, amely tudományos alapot ad a szakpolitikai döntésekhez és segíti olyan beavatkozások kiválasztását, amelyek lehetőség szerint egyszerre szolgálják a társadalmi, gazdasági és környezeti célokat.Kutatások a jövő vízgazdálkodásáértA VVT koordinálja a közel 9 millió eurós iNNO SED Horizon Europe nevű nemzetközi projektet, amely innovatív monitoring-, modellezési és döntéstámogató módszereket fejleszt a folyók hordalékgazdálkodásának javítására. A projektben többek között a Duna medermélyülésének mérséklését célzó, természetalapú folyórehabilitációs beavatkozást végeznek, melynek célja a hordalékviszonyok javítása, a medermélyülés lassítása és a folyó hosszú távú stabilizálása.Egyelőre nem tudni, hogy tudatosabb vízgazdálkodással, folyórehabilitációval megfordíthatók vagy legalább megállíthatók-e a kedvezőtlen folyamatok. „Vannak már ígéretes példák, többnyire a pilot-projekt szintjén. Ilyen a sarkantyúk átalakítása vagy akár a hordalék visszapótlása uszályokról, amit Ausztriában már próbáltak. Ezek hatását is kutatjuk” – mondta Baranya Sándor.














Az iNNO SED projektben tervezett beavatkozás Vámosszabadinál (fotó: ÉDUVIZIG)A tanszék kiemelt kutatása a MULTI-WATER – Léptékeken átívelő módszertan fejlesztése a klímareziliens vízgazdálkodásért című, az NKFIH által támogatott projekt. Célja a folyókban és a tájban egyaránt alkalmazható vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata és vízgazdálkodási hatásainak értékelése. Foglalkozik az aszályok kialakulásában és a vízvisszatartási intézkedések hatékonyságának meghatározásában kulcsszerepet játszó párolgás szerepével is. Eredményei elősegíthetik a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízvisszatartási stratégiák megalapozását.














Baranya SándorA tanszék kutatásai a folyók mellett a nagy hazai tavak jövőjét is érintik. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Technológiák Nemzeti Programjának keretében többek között a Balaton jövőbeli vízkészlet-változásait vizsgálják a BME szakemberei, valamint azt, hogy a klímaváltozás következtében milyen körülmények között válhat szükségessé a tó vízpótlása.Emellett a társadalmi alkalmazkodás szempontjából fontos kérdéseket is tanulmányoznak. Így a Budapest ivóvízellátását biztosító parti szűrésű vízbázisok sérülékenységét (a Fővárosi Vízművek épp csütörtökön szólított fel a kiszáradó mederben sétálás kerülésére), valamint azt is, hogy a Duna szélsőséges vízjárása milyen hatással lehet a Paksi Atomerőmű hűtővízellátására és más stratégiai vízhasználatokra.Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság









Fontos felfedezés tisztázta a folyószabályozási műtárgyak és az árvizek kapcsolatát
















A szélsőségekhez való alkalmazkodás a következő évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. Sikeréhez a döntéseket megbízható mérésekre, korszerű modellekre és tudományos eredményekre kell alapozni. A BME-n folyó kutatások ehhez járulhatnak hozzá.






Célközönség

Hallgatók, felvételizők
Oktatók, kutatók
Partnerek



Kar

Összegyetemi
Építőmérnöki Kar (ÉMK)




Основное содержимое страницы с новостью.

Jelenleg a Duna vízhozama Budapestnél 770 m³/s alatt van, a mérések kezdete óta 800 alatti adat még sosem fordult elő. Az aszály és a rekordalacsony vízhozam ismét megmutatja, hogy a vízjárási szélsőségek egyre súlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást jelentenek. A hidrológiai modellek szerint a klímaváltozás miatt a vízjárás szélsőségei mindkét irányban fokozódnak: a kisvízi időszakok hosszabbá és gyakoribbá válhatnak, és a szélsőséges árvizek kialakulásának valószínűsége is növekedhet.

Rendkívüli hidrológiai helyzetek már az utóbbi években is voltak a hazai folyókon: a Dunán jelentős árvizek és történelmi kisvizek is voltak, a Tiszán elsősorban az utóbbiak okoztak problémát. A vízgazdálkodásnak tehát egyszerre kell felkészülnie a vízhiányra és a többletvizek kezelésére. Ezt a felkészülést támogatják a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén (VVT) folyó kutatások, a folyamatok megértésétől a változások előrejelzésén át egészen a lehetséges beavatkozások tudományos értékeléséig.

A jelenlegi kisvizes helyzet kialakulásáért egyébként nemcsak a klímaváltozás felelős, hanem két egymást erősítő folyamat. 

A klímaváltozás miatt átalakul a csapadék térbeli és időbeli eloszlása, így gyakoribbak az extrém csapadékesemények. Emellett mélyülnek a folyómedrek. A Tiszán az utóbbi 100 évben átlagosan mintegy 1,5 méterrel mélyült a meder, a Duna hazai szakaszán pedig az elmúlt hat évtizedben közel 1,8 métert süllyedt. Sőt, egyes helyeken, például Vámosszabadi térségében, a medersüllyedés mértéke eléri a 10 métert. Ez utóbbi jelenség oka, hogy az intenzív kotrás, a közeli vízlépcső és a folyószabályozási művek hatása összeadódik –mondta a bme.hu kérdésére Baranya Sándor egyetemi docense, a VVT tanszékvezetője.

Tartós kisvíz idején a folyó menti mellékágak vízutánpótlása megszűnik.

A vízhiány mérséklésére felvetődő javaslatokat – ilyen a vízvisszatartás növelése, természetalapú megoldások alkalmazása, a hordalékgazdálkodás fejlesztése vagy akár új duzzasztóművek létesítése – egymással versengő elképzelések helyett lehetséges eszközökként érdemes kezelni.

Nincs univerzális megoldás

„Nincs minta, amely minden folyón, minden problémára alkalmazható lenne. A megfelelő beavatkozás kiválasztását nemcsak az adott vízfolyás hidrológiai, morfológiai és ökológiai sajátosságai határozzák meg, hanem az is, hogy az adott térségben mely társadalmi, gazdasági vagy környezeti célok élveznek prioritást. 

Más-más megoldás lehet indokolt, ha a fő cél az árvízi biztonság növelése, a vízkészletek megőrzése, az ökológiai állapot javítása, az ivóvízellátás biztonságának fenntartása vagy a hajózhatóság biztosítása” 

– magyarázta a tanszékvezető.

A kutatások célja olyan tudásbázis és döntéstámogató eszközrendszer létrehozása, amely tudományos alapot ad a szakpolitikai döntésekhez és segíti olyan beavatkozások kiválasztását, amelyek lehetőség szerint egyszerre szolgálják a társadalmi, gazdasági és környezeti célokat.

Kutatások a jövő vízgazdálkodásáért

A VVT koordinálja a közel 9 millió eurós iNNO SED Horizon Europe nevű nemzetközi projektet, amely innovatív monitoring-, modellezési és döntéstámogató módszereket fejleszt a folyók hordalékgazdálkodásának javítására. A projektben többek között a Duna medermélyülésének mérséklését célzó, természetalapú folyórehabilitációs beavatkozást végeznek, melynek célja a hordalékviszonyok javítása, a medermélyülés lassítása és a folyó hosszú távú stabilizálása.

Egyelőre nem tudni, hogy tudatosabb vízgazdálkodással, folyórehabilitációval megfordíthatók vagy legalább megállíthatók-e a kedvezőtlen folyamatok. „Vannak már ígéretes példák, többnyire a pilot-projekt szintjén. Ilyen a sarkantyúk átalakítása vagy akár a hordalék visszapótlása uszályokról, amit Ausztriában már próbáltak. Ezek hatását is kutatjuk” – mondta Baranya Sándor.

Baranya Sándor

A tanszék kutatásai a folyók mellett a nagy hazai tavak jövőjét is érintik. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Technológiák Nemzeti Programjának keretében többek között 

a Balaton jövőbeli vízkészlet-változásait vizsgálják a BME szakemberei, valamint azt, hogy a klímaváltozás következtében milyen körülmények között válhat szükségessé a tó vízpótlása.

Emellett a társadalmi alkalmazkodás szempontjából fontos kérdéseket is tanulmányoznak. Így a Budapest ivóvízellátását biztosító parti szűrésű vízbázisok sérülékenységét (a Fővárosi Vízművek épp csütörtökön szólított fel a kiszáradó mederben sétálás kerülésére), valamint azt is, hogy a Duna szélsőséges vízjárása milyen hatással lehet a Paksi Atomerőmű hűtővízellátására és más stratégiai vízhasználatokra.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság

Схожие новости

#Наименование новостиТональностьИнформативностьДата публикации
1Indul a pótfelvételi, majdnem az összes BME-s szakra be lehet még jutni016.8830-07-2026
2Európa elit egyetemein sincs jobb kvantumlabor, mint a BME-n018.8629-07-2026
3Emelkedett a BME Kutatói Pályázatra benyújtott pályaművek színvonala018.5328-07-2026
4Messziről jöttek, a BME-n tanultak, örökre diákok maradnak019.5831-07-2026
5Az adatbiztonsághoz világos szabályokon át vezet az út017.6327-07-2026
6Energiakrízis: rekordhőség, kicsit magasabb Duna, kiszáradó patakok és folytatódó energia- és víztakarékosság országszerte07.8806-08-2026
7A BME vezetheti a legtöbb projektet az EELISA oktatási pályázatán015.5530-07-2026
8A BME tudományos kiválóságára is számít a Ciprusi Űrkutatási Intézet015.8429-07-2026
9Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul010.3806-08-2026
10Már több tízezer áldozatot követelt a hőség Európában, és még nincs vége010.3606-08-2026

Классификация: Наука. Схожих патентов: 0. Схожих новостей: 10. Тональность: 0. Информативность: 14.9. Источник: www.bme.hu.