A 3I/ATLAS csillagközi üstökös egy idegen csillagrendszerben keletkezett, és tavaly lépett be a Naprendszerünkbe. Óránkénti 209 ezer kilométeres sebességgel száguld és folyamatosan távolodik tőlünk, így egyre nehezebb megfigyelni. A kutatóknak szerencsére bőséges adat áll rendelkezésükre, hiszen földi és űrtávcsövek, űrszondák, sőt még marsjárók is vizsgálták az égitestet.

Az egyik új tanulmány a spanyolországi William Herschel-távcső adatain alapul. A felvételeket 2025. november 30-án és december 2-án készítették, miután az üstökös már elhagyta a Naphoz legközelebbi pontját.

A kutatók az üstökösmagot körülvevő gáz- és porfelhő, a kóma fényét vizsgálták. A színképelemzésből kiderült, hogy az égitest rendkívül gazdag nitrogénben.

A nitrogén és a szén-monoxid aránya segít megbecsülni az üstökös keletkezési hőmérsékletét. Ez a két anyag ugyanis eltérő mértékben fagy bele a jégbe, amit a hőmérséklet is befolyásol. A jégbe zárt arányuk tehát sokat elárul a kialakulás körülményeiről.

Az eredmények alapján a 3I/ATLAS nagyjából mínusz 240 Celsius-fokos hidegben születhetett.

Lea Ferellec, a brit Northumbria Egyetem kutatója szerint a magas nitrogéntartalom egyértelműen arra utal, hogy az üstökös rendkívül fagyos környezetben, a szülőcsillagától távol jött létre.

Egy másik kutatás az üstökös vizében lévő hidrogén két változatának arányát vizsgálta. Ezeket izotópoknak hívják: ugyanarról a kémiai elemről van szó, de az atommagjukban eltérő számú neutron található.

A mérések szerint a deutérium nevű nehezebb hidrogénizotóp aránya kiugróan magas volt a könnyebb próciumhoz képest. Ez az eredmény szintén az alacsony keletkezési hőmérsékletet erősíti meg.

Egy korábbi tanulmány a szén két izotópjának arányában is furcsa eltérést mutatott ki. A szén-12 aránya magas volt a szén-13-hoz viszonyítva. Ez arra utal, hogy az üstökös egy alacsony fémtartalmú csillag mellett alakult ki, amely a hidrogénen és a héliumon kívül alig tartalmazott nehezebb elemeket.

A második kutatás szerzői azt is megvizsgálták, hogy a hidrogénnel és a szénnel kapcsolatos eredmények egybevágnak-e. Arra keresték a választ, hogy kialakulhatott-e a megfigyelt hidrogénizotóp-arány egy olyan fémszegény csillag körül, amilyenre a szénadatok utalnak.

A számítógépes modellezés igazolta, hogy a két megfigyelés összeegyeztethető. A mért arányok szerint az égitest egy viszonylag sűrű anyagfelhőből állt össze, a szülőcsillag fémtartalma pedig nagyjából a fele lehetett a mi Napunkénak.

A különböző vizsgálatok tehát egybehangzóan azt állítják: 

a 3I/ATLAS rendkívül hideg környezetből, feltehetően egy fémszegény csillag rendszeréből származik.

A nitrogént elemző tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelent meg. A másik kutatás eredményeit egyelőre csak kéziratként tették közzé, amely még nem esett át szakmai lektoráláson, így a benne szereplő következtetések előzetesnek számítanak. A már összegyűjtött adatok jövőbeli elemzése még pontosabb képet festhet az üstökös eredetéről.