A menstruáció megváltozásának leggyakoribb oka 40 év felett a perimenopauza, vagyis a menopauzát megelőző átmeneti időszak. A ciklus összezavarodását ugyanakkor endokrinológiai és nőgyógyászati eltérések is okozhatják, ezért bizonyos tünetek észlelésekor érdemes feltárni a panasz hátterét – hívja fel a figyelmet dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza.

Perimenopauza során a ciklus rövidebbé vagy hosszabbá válhat, egy-egy menstruáció kimaradhat, a vérzés pedig erősebb vagy gyengébb lehet. A változások hátterében azonban

• pajzsmirigy-működési zavar,
• testsúlyváltozás,
• fokozott stressz
• vagy túlzott fizikai terhelés,
• PCOS,
• terhesség,
• illetve gyógyszerek és hormonális fogamzásgátlás is állhat.

Nőgyógyászati okként többek között mióma, polip vagy a méhnyálkahártya elváltozásai jöhetnek szóba.

Mikor indokolt a kivizsgálás?

40 felett sem érdemes minden ciklusváltozást automatikusan a változókornak tulajdonítani.

„Különösen indokolt nőgyógyászati kivizsgálás, ha a vérzés szokatlanul erőssé vagy elhúzódóvá válik, két menstruáció között jelentkezik, együttlét után vérzés lép fel, vagy a korábbi szabályos ciklus hirtelen megváltozik” – magyarázza dr. Józan Gyöngyi.

Ha a változások 40–45 éves korban jelentkeznek, az orvosi értékelés azért is fontos, mert a korai menopauza lehetőségét is mérlegelni kell.

Szervi eltérések is okozhatnak vérzészavart

A perimenopauza mellett több anatómiai eltérés is okozhat megváltozott menstruációt. A mióma erősebb, hosszabb vagy gyakoribb vérzéssel, illetve két menstruáció közötti vérzéssel járhat, a méhnyálkahártya-polip pecsételő vagy szintén az elmúlt menzeszhez képest túl korán érkező vérzést okozhat. Adenomyosis esetén bővebb, fájdalmas menstruáció és kismedencei fájdalom is jelentkezhet.

A méhnyálkahártya megvastagodása szintén okozhat szabálytalan vagy erős vérzést, egyes formái pedig kezelés nélkül növelhetik a méhtestrák kockázatát. A rendellenes vérzés ritkább, de fontos kizárandó oka lehet a méhnyálkahártya rosszindulatú elváltozása. Méhnyaki eltérések esetén különösen a menstruációk között vagy szexuális együttlét után jelentkezhet vérzés.

Nem minden esetben szükséges hormonvizsgálat

„Ha egy 40 feletti nő ilyen tünettel érkezik, elsősorban azt próbáljuk eldönteni, hogy a perimenopauza természetes hormonális változásáról van-e szó, vagy más ok áll a háttérben. A kivizsgálás ezért nem feltétlenül jelent mindenkinél hormonlaborokat” – mondja Józan Gyöngyi.

A kivizsgálás során áttekintik a ciklus korábbi és jelenlegi jellegét, a vérzés mennyiségét és időtartamát, az esetleges kimaradásokat, a közti vérzéseket, a fájdalmat és más menopauzás tüneteket. A nőgyógyászati vizsgálat mellett szinte minden esetben szükség lehet hüvelyi ultrahangra, amely többek között a mióma, polip, adenomyosis, petefészek- és méhnyálkahártya-eltérések felismerését segítheti.

Erős vagy elhúzódó vérzésnél teljes vérkép is indokolt lehet a vérszegénység ellenőrzésére, cikluszavar esetén pedig pajzsmirigyvizsgálat, illetve bizonyos esetekben más hormonvizsgálatok is szóba jöhetnek. A 45 év felett, tipikus tünetek és ciklusváltozás mellett általában nincs szükség FSH-mérésre, mivel a hormonszintek a perimenopauza során jelentősen ingadoznak. (Ez a laborvizsgálat a vér follikulusstimuláló hormon (FSH)-szintjét mutatja meg.) 40–45 éves korban ugyanakkor az FSH-vizsgálat is indokolt lehet, különösen a korai menopauza lehetőségének tisztázására.

Ekkor javasolnak mintavételt

Szokatlanul erős, elhúzódó, visszatérő vagy szabálytalan vérzés esetén az orvos méhnyálkahártya-mintavételt is javasolhat. Ennek célja többek között a méhnyálkahártya-túltengés, illetve ritkábban rosszindulatú elváltozás kizárása. A 45 év feletti rendellenes méhvérzésnél ennek különös jelentősége lehet.

Ha az ultrahang eredménye vagy a vérzés jellege indokolja, hiszteroszkópia, sonohysterographia vagy célzott mintavétel is szükségessé válhat.

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!